1991. Az iraki csapatok visszavonulnak Kuvaitból, ezzel véget ér az Öböl-háború. Megjelenik a Nirvana azóta legendás albuma; a Nevermind. Bemutatják a mára már fogalomnak számító kultusz film második részét; a Terminator 2 – Az ítélet napja című mozit. És folytatódik a népszerű képregényből készült tévésorozat; a Mesék a kriptából a harmadik évaddal jelentkezik! Persze, ez azért nem számított akkora eseménynek, de most ez jutott eszembe. Nem is húznám tovább az időt, következzenek a Magyarországon soha be nem mutatott epizódok:

3x01 – The Trap

Lou (Bruce McGill – A kéz, A bennfentes, Törvénytisztelő polgár) és Irene Paloma (Teri Garr – Harmadik típusú találkozások, Lidérces órák, Dumb és Dumber – Dilibogyók) nem túl boldog házasságban élnek, köszönhetően a férj agresszív természetének és a sok kifizetetlen számlának. Úsznak az adósságokban. De Lou-nak nagyszerű ötlete támad; 500 000 $-os életbiztosítása van, nem kell mást tenniük, csak eljátszani a férfi halálát. Lou öccse, Billy (Bruno Kirby – A Keresztapa 2, Sleepers – Pokoli lecke, Fedőneve: Donnie Brasco) úgyis halottkémként dolgozik, aki egy kis fenyegetés után be is vállalja a dolgot.

Mindent megterveznek, Lou-t kifestik holtnak, Billy szerez igazi vért meg egyéb emberi darabkákat, hogy minél élethűbb legyen a dolog. Van gyilkos fegyver is, ugyanis betörésnek álcázzák az ügyet. Az idősebb Palomát leütik a piszkavassal, hogy eszméletlen legyen. Kihívják a yardokat, a halottkém megállapítja a halált, elvállalja a boncolást is, az "özvegy" vallomását felveszik. Minden sínen van, jöhet a temetés, az anyuka is beveszi a trükköt. Ez után a "néhai" férj nyaralni megy, hogy eltűnjön egy időre, közben átesik egy plasztikai műtéten is. Eltelik fél év, de a felesége nem jelentkezik, a megbeszéltekkel ellentétben. Paloma ezért hazautazik. De otthon már csak az újranősült Irene-t találja, a férj pedig nem más, mint Billy. Persze Lou hiába állítja, hogy ő az igazi férj és az egész gyilkosság csak átverés volt, senki nem hisz neki, hisz’ mindenki látta a "holttestet". Ezért bíróság elé állítják az egykori Lou Palomát…

Az epizód rendezője Michael J. Fox, akiről, gondolom, nem kell elmondani, hogy ő volt Marty McFly. Szokásos kriptamesével van dolgunk, kérem. Pár poén amik ülnek, Lou Paloma karaktere a helyén van, és a szokásos szopás a végkifejletben. Egy rövid cameo erejéig maga Fox is megjelenik, itt még teljesen egészségesen. Mást nem nagyon tudok róla írni, ez a rész a közepes színvonalú kriptamesék táborát erősíti.

3x02 – Loved to Death

Soron következő epizódunk már megint arról az átkos szerelemről szól. Edward Foster (Andrew McCarthy – Hóbortos hétvége 1-2, A félelem kórháza, A Spiderwick krónikák) a kezdő forgatókönyvíró folyton egy színésznőről álmodozik. Egy nap a lakhelyéül szolgáló bérház mosodájában megpillantja az álmaiban szereplő nőt, Miranda Singer-t, (Mariel Hemingway – Manhattan, Átváltozás, Agyament Harry) a nem túl sikeres színésznőt. A vére persze leszalad, és bepróbálkozik a nőnél, aki ugyan kedvesen, de kikosarazza. Azért egy közös italt megbeszélnek, és amikor erre sor is kerül, Edward nem tudja magát türtőztetni, úgyhogy egy finom kis tipi-tapi után, Miranda egy pofon kíséretében kidobja a srácot.

A bérháznak van egy fura tulaja is, Mr. Stronham, (David Hemmings – Nagyítás, Barbarella, Mélyvörös) akit eddig még senki nem látott. Ő mindenről tud, ami a házban folyik. A kis incidens után behívja magához Edward-ot. Ad neki egy kis üvegcsét, benne valami folyadékkal, amitől állítólag a fiú megkapja az áhított nőt. Ed nem sokat szarozik, bekéredzkedik Mirandához és a pezsgőjébe keveri a löttyöt. A nő ettől teljesen begerjed, és dugnak orrba-szájba, állandóan együtt vannak, elválaszthatatlanul. Olyannyira, hogy Edward kezdi megunni a dolgot. Nem tudja magáról a csajt levakarni, dolgozni sem hagyja, és az állandó kufirctól is kivan, mint a kutya. Visszamegy Mr. Stronham-hez, aki ad egy "ellenszert". A pezsgős poharak azonban összekeverednek, így a fiúnak jut a méreg…

Ezt a részt Tom Mankiewicz (Behálózva, Ínyencfalat) dirigálta. Sajnos megint nem fogok tudni sok mindent írni, mert ez sem a hatásosabb kriptamesék közé tartozik. A színészek hozzák az elvárhatót, David Hemmings karaktere sikerült jobbra, kicsit félelmetesebbre. A történet sem túl ötletes, hasonló alapszitut láthattunk már az Amíg a halál el nem választ c. epizódban is. A vége is elég idétlen, mondhatni faszság. Tulajdonképpen rossznak ezt sem mondanám, nézhető, de rezeg a léc.

3x03 – Carrion Death

Digs, (Kyle MacLachlan – Kék bársony, A rejtőzködő, Twin Peaks) a hidegvérű gyilkos megszökik a kivégzése elől és még egy bankot is kirabol, majd Mexikó felé veszi az irányt. De egy motoros rendőr (George Deloy – Vault of Horror [1994]) a nyomába szegődik és lövöldözés tör ki. Totálkáros lesz a motor is és Digs verdája is. Mindketten túlélik kisebb sérülésekkel és a hajsza folytatódik a sivatagban is. Mindkettőjük útjába kerül állandóan egy keselyű is, mint társaság. A gyilkos kitartóan halad Mexikó felé. Étlen, szomjan mászkál üldöző és üldözött.

Digs elér egy elhagyatott házig, ahol addig kutat élelem után, míg a yard is megjelenik. Nekiállnak fightolni, aminek az lesz a vége, hogy először a rend őre bilincset rak magára és a bűnözőre, majd eldördül a pisztoly és mielőtt a zsaru végleg feldobná a pacskert, még lenyeli a bilincs kulcsát. Pech. Digs nem adja fel, a hullát magával vonszolva megy tovább a határ felé, át a sivatagon, nyomában a keselyűvel. Átvészel egy éjjeli homokvihart, már piszkosul ki van dögölve. De a határ már nagyon közel, csak egy dombot kell megmásznia. Nagy nehezen felér, de a holttest visszarántja mindkettőjüket és leesnek. Digs-nek elege lesz, megpróbál megszabadulni a tehertől. A rendőr jelvényét egy vastagabb botba erősíti, hogy házi baltának használhassa. De a kimerültségtől már elég szarul lát, és melléüt…

A direktorunk Steven E. de Souza, aki kevés múvit rendezett, olyanokat, mint a Vault of Horror c. TV filmet, vagy a Street Fighter – Harc a végsőkig-et, íróként viszont olyan produkciókat jegyez, mint 48 óra, Drágán add az életed!, Dredd bíró. Mindenki Cooper ügynöke; Kyle MacLachlan remekül hozza a bűnözőt, tulajdonképpen legnagyobb részben ez az ő epizódja. Kellemes hangulatot áraszt a kietlen sivatag, és már együtt szomjazunk szerencsétlennel és akármekkora szemét, szórakoztató egy figura, akinek én drukkoltam, hogy érjen már át Mexikóba. Persze akadnak hibák is, pl. miért nem akarta levágni korábban a rendőr kezét, meg tudta volna tenni. Vagy amolyan "Fűrészesen" megkereshette volna a delikvens gyomrában a kulcsot. De akkor nem lett volna ilyen tortúra az út, nem igaz? És mi sem kaptunk volna egy újabb fasza mesét a kriptából.