A Mesék a kriptából gyerekkorom egyik kedvenc sorozata volt. Minden szerdán (ha jól emlékszem) néztem az RTL Klub-on. Igen, akkor még jó műsorokat is sugároztak. Aztán, sok-sok évvel később, már felnőtt fejjel (22 évesen) újráztam az első 2 évadot, és rá kellett jönnöm, hogy ez bizony a mai napig piszok jó.

Bizonyára sokan tudjátok, hogy a kriptamesék eredetileg egy 1950-1955 között futott képregény sorozat volt, mely az EC Comics gondozásában jelent meg. Kéthavonta adtak ki egy-egy újabb füzetet, összesen 27-et a közel öt év alatt. A horror képregények előtt a kiadó feje; William M. Gaines és szerkesztője; Al Feldstein krimi és sci-fi történetekkel szórakoztatta olvasóit. Aztán elkezdtek próbálkozni azzal, hogy némi horrort csempésszenek a sztorikba. Legelőször 1950. januárjában, a Crime Patrol 15., Return from The Grave című számában tűnt fel a Kriptaőr, mint házigazda. Az ötlet sikeresnek bizonyult, így egyre több lett a halál és vér, és háttérbe szorultak az űrlények, meg nyomozók, végül teljesen átváltottak a horrorra. És megszületett a klasszikus Mesék a kriptából, melyben a Kriptaőr meséli el a történeteket. Először a Kriptaőr félelmetesre volt kreálva, de később "átírták" viccesebb karakterre. Aztán egyes részekben nem csak, mint mesemondó, hanem mint szereplő is feltűnt. Ezek után a kriptamesék mellett rendszeresen jelentettek meg még két horror antológiát; a The Vault of Horror-t és a The Hunt of Fear-t. A közönségsiker nem maradt el.

Később viszont a békés kertvárosi, prűd, amerikai polgárok nem tolerálták az erőszakos képregényeket. Szülők, papok, tanárok és még sokan mások felemelték szavukat a Mesék a kriptából és társai ellen. Meggyőződésük volt, hogy a képregények hozzájárulnak az írástudatlansághoz és az erőszakra való hajlam kialakulásához a fiatalok körében. 1954-ben egy kongresszusi albizottság nagy nyilvánosság előtt meghallgatásokat tartott a képregények gyerekekre való hatásáról. Ezek után erős cenzúra lépett életbe, melynek hatására Gaines még az év szeptemberében törölte a Mesék a kriptából-t és két társát, de egy utolsó, már elkészült részt még megjelentettek 1955 márciusában. A ’60-as, ’70-es években pár részt kiadtak újra, viszont 1992-1999 között az összes epizód megjelent még egyszer. 2007-től is elkezdték kiadni az eredeti kriptameséket, de megújult design-nal és rajzokkal.

De mint tudjuk, a kriptamesék nem csak a papírlapokon hódítottak. Az első mozgóképes adaptáció, melynek öt története leginkább az újra kiadott képregények alapján készült, 1972-ben jelent meg. A film Angliában készült, Freddie Francis dirigálása alatt, aki ekkorra már jó pár horrorfilmet tett le az asztalra. Többször dolgozott többek közt Christopher Lee-vel. A történet szerint öt turista leszakad a csoportjuktól a katakombák mélyén. Rossz irányba indulnak és egy teremben kötnek ki, melynek ajtaja bezárul és a kripta őre fogadja őket, aki elmondja, hogy ennek a kis incidensnek célja van. Majd hang nélkül, mind az öt figurának a tudatán keresztül megmutatja eljövendő rossz tetteiket és ebből fakadó halálukat. A végén pedig kiderül az említett cél is, de azt nem lőném le. Ebben a filmben a Kriptaőr emberi külsővel rendelkezik és inkább az EC Comics másik két horror képregényének házigazdáira emlékeztet a csuklyás öltözetével. A humort is mellőzi, inkább borzongatóbb és misztikusabb. Az egész film poénmentes, sokkal sötétebb hangvételű. Ami, szerintem nem baj. A film egyébként, ha nem is lett kasszasiker, de megtalálta a közönségét és vannak rajongói a mai napig.

A másik két mozifilm, illetve a harmadik, ami csak DVD-n jött ki, már akkor készültek, mikor a Mesék a kriptából széria már javában futott, vagy már véget is ért. Eredetileg trilógiának szánták a három filmet, de a harmadiknak végül semmi köze nem lett az első kettőhöz. A Kriptaőrnek természetesen mindhárom esetben John Kassir adta a hangját, akárcsak a TV sorozatban. Ezekről csak nagy vonalakban írnék.

Az első 1995-ben jelent meg Mesék a kriptából – Démonlovag címen. A mozit Gilbert Adler (akinek ez volt az első filmje) és Ernest R. Dickerson rendezte. Dickerson egy korábbi filmjében dolgozott együtt Tupac Shakur-ral és Samuel L. Jackson-nal. A sztori egyetlen képregényt sem vett alapul. Egy "Gyűjtő" nevű különös figura meg akar szerezni egy kulcsot, ami egy bizonyos Brayker tulajdonában van. Természetesen a kulcs különleges, ugyanis a sötétség erőit lehet vele kiengedni a kriptából. A Gyűjtő, hogy célját elérje, megidéz egy halom holtat, hogy ők segítsék küldetésében. A történet fonala egy hotelba vezet, ahol az élőholtak ellen a lakók veszik fel a harcot, élükön a határozott Jeryline-nal. A főbb szerepekben: Billy Zane, (Tombstone – A halott város, A fantom) William Sadler, (Die Hard 2) és Jada Pinkett Smith (Szimatnak szemét, szemétnek szimat; Mátrix 2-3). A film sikeres volt és szépen hozott a konyhára a készítőknek. A soundtrack-en olyan együttesek muzsikái hallhatók, mint a Pantera, Megadeth és a Ministry.

1996-ban már jött is a következő rész, Mesék a kriptából – Vérbordély címen. A történet szerint Katherine bátyja eltűnik. A lány felfogad egy magánnyomozót, Rafe Guttman-t. A nyomok egy bordélyházba vezetnek. Később kiderül, hogy a bordély lakói igazi rossz lányok, ugyanis szeretik kiszívni kuncsaftjaik vérét, lévén, hogy vámpírok. Vezetőjük, Lillith pedig nem más, mint minden vámpír anyja. Főszereplők: Dennis Miller (Zaklatás), Erika Eleniak (Úszó erőd, A massza) és Corey Feldman (Állj mellém!, Az elveszett fiúk). A filmet a Démonlovag másik rendezője, Gilbert Adler dirigálta. A történet ismételten nem vett alapul egy klasszikus kriptamesét sem. A Vérbordély bukás volt anyagi és kritikai szempontból is, sőt a közönség sem szerette túlzottan. A sountrack-en ismét zenélnek neves együttesek: Scorpions, Anthrax, Thin Lizzy.

Az utolsó egész estés kriptamese egy horror klasszikus, az I Walked With a Zombie alapján készült és 2001-ben jelent meg kizárólag Amerikán kívül és csak DVD-n, a Vérbordély bukásának köszönhetően. Amerikában és Kanadában csak 2006-ban adták ki. A Ritual – Döbbenet a következőkről szól: Dr. Alice Dodgeson elveszíti a munkáját, sőt még az orvosi engedélyét is visszavonják, miután egy betege meghal. Ez után Jamaicába utazik, hogy egy ott élő betegén segítsen. Ám megérkezése után kiderül, hogy betege már hetek óta halott. Hazautazna, de valaki ezt nem akarja. Ekkor titokzatos látomásai lesznek és a helyiek is elkezdenek hullani, mint az őszi falevelek. Rá kell jönnie, hogy egy vudu akarja a hatalmába keríteni. Főszerepben: Jennifer Grey (Dirty Dancing), Tim Curry (Rocky Horror Picture Show, Stephen King: Gonosz / Az), Craig Sheffer (Az éjszaka szülöttei, Hellraiser 5). A filmet Avi Wallace rendezte, aki csak ezzel az alkotással "büszkélkedhet". Talán mondanom sem kell, hogy a mű még annyi bevételt és rajongást sem ért el, mint a Vérbordély. Egyáltalán, van, aki tudta, hogy létezik ez a film?

A Mesék a kriptából utat taposott magának a gyerekekhez is, ugyanis 1993-ban, a TV sorozat alapján rajzfilmsorozat is készült Tales from The Cryptkeeper címen, mely az ABC-n futott. Persze jóval erőszak mentesebb és könnyedebb volt a TV szériánál. A Kriptaőr hangja itt is John Kassir volt. 1994-ban a második évad után törölték a rajzfilmet, de 1997-ben egy évad erejéig még visszatért New Tales from The Cryptkeeper címen. A három évadot kiadták DVD-n is.

És még mindig nincs vége! 1996-1997-ig egy szombat reggeli játék show-ban, mely gyerekeknek készült, John Kassir ismét kölcsönözte hangját a Kriptaőrnek, ezúttal, mint bemondó. A műsor címe Secrets of The Cryptkeeper’s Haunted House volt. Két gyerekcsapat küzdött meg egymással, különböző gyermekded horror játékokban. Egyfajta ügyességi vetélkedő volt az egész.

És végre elérkeztünk fő témánkhoz, a Mesék a kriptából TV sorozathoz. 1989-1996-ig futott a széria az HBO-n. A koncepció a klasszikus kriptameséken alapult; egy ódon kastély kriptájának őre estéről estére egy-egy történetet mesél el a nézőknek horror, illetve thriller "témában". De, ezeket a történeteket nem csak a kriptamesékből használták fel, hanem a másik két antológiából, a The Vault of Horror-ból és a The Haunt of Fear-ből is. A Kriptaőr kezdi és ő is zárja az epizódokat, miközben folyamatosan poénkodik. Eredetileg, mint már említettem, John Kassir volt a hangja, az első két évadhoz készült magyar szinkronban pedig Csuja Imre, aki szintén remekül nyomta. A hét év alatt, míg a sorozat futott, rengeteg híres és elismert színész és rendező adta nevét a produkcióhoz. Csak, hogy párat említsek: Martin Sheen, Joe Pesci, Arnold Schwarzenegger, Whoopi Goldberg, Demi Moore, Brooke Shields stb. A Mesék a Kriptából mind a hét évadát természetesen kiadták DVD-n is.

A zenei világ sem úszta meg kriptamesék nélkül: 1991-ben kiadtak egy soundtrack-et, mely 11 rész zenéjét tartalmazta, ráadásként egy saját szerzeményt is, a Crypt Jam-et, John Kassir előadásában. 1994-ben egy karácsonyi album is megjelent, melyben a Kriptaőr klasszikus karácsonyi dalokat ad elő sajátos formában. Az album címe: Have Yourself a Scary Little Christmas. 2000-ben megjelent egy Tales from The Crypt: Monsters of Metal című album, melyen meglepő módon olyan metal és rock együttesek adták elő horror témájú zenéiket, mint Black Sabbath, Pantera, Judas Priest stb. John Kassir pedig a számok közti "skit"-ekben vihogott.

John Kassir egyébként számos rajzfilmsorozat, videojáték és animációs film szereplőjének kölcsönözte a hangját, ez mellet elismert színházi színész és stand up comedy előadó. Hét évig játszott egy vígjátéksorozatban, két évig volt saját show műsora és szerepelt pár kevésbé ismert mozifilmben is.

Azt hiszem, ezek után nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Mesék a kriptából-jelenségből kultusz lett. Képregények, filmek, TV sorozat, rajzfilmsorozat, vetélkedő show, zenei albumok… Azt gondolom, hogy egy horror rajongónak legalább egy próbát tennie kell a kriptamesékkel. Remélem, hogy felkeltettem az érdeklődéseteket a sorozat, vagy akár a képregények, filmek iránt. A közeljövőben a TV sorozat epizódjairól fogok írni, fogyasszátok őket egészséggel!