Sorozatomban olyan filmeket mutatok be, amelyeket a rajongók nagyon vártak, ám a megjelenésük csalódásokat okoztak.
Sikerült egy másik porosodó rovatot is feltámasztani. Most mondjam azt, hogy sajnos? A kritikát csak akkor tessék elolvasni, ha már láttátok az első két részt!
[REC] 3: Génesis (2012)
Rendezte: Paco Plaza
A sorozat első részét szinte mindenki szerette. Képes volt olyat tenni, ami zombis filmnek már évtizedek óta nem sikerült: félelmet kelteni a nézőben. A folytatás sokakkal ellentétben nekem kifejezetten tetszett, sőt, jobban találtam elődjénél. Hova tovább, engem egyáltalán nem zavart a "cseppfolyós démon fordulat" se. Így különösen nagy reményeket fűztem a harmadik epizódhoz, mert az előzetesek alapján ígéretesnek tűnt. Nem az. (Az első két részről a kritikát itt lehet elolvasni.)
Kezdjük azzal, hogy bármilyen jel is mutasson rá, ez kérem nem egy [REC] 3. Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy az. A film ugyanis szinte minden téren szakít elődjeivel. Az nem gond, ha ezúttal nem egy kézikamerás horrort kapunk. Legyen, azt már úgyis unjuk. Az se, ha a helyszín ezúttal nem ugyanaz a bérház, hanem egy esküvő. Legyen, sőt, ez még egy nagyon jó ötlet is. Na de hogy az atmoszférát, a sajátos hangulatot képtelenek visszaadni, az már nekem sok. Mielőtt jobban kifejteném, gyorsan fussuk át a teljesen egyszerű sztorit.
Egy esküvőn elszabadulnak a zombik (vagy a démonok, ha úgy jobban tetszik). Az ifjú férj és feleség pedig 40 percen keresztül egymást keresik. Ennyi. Remélem nem fáradt el közben a szemetek:)
Azért ássunk egy kicsit mélyebbre. A film felépítése nagyjából megegyezik a [REC] 1-ével, vagyis az első húsz perc abszolút idilli, egy tipikus esküvőt láthatunk. Kézikamerával felvéve. Ez egyébként abban az értelemben tök jó, hogy abszolút hiteles. A részeg rokonok ilyenkor tényleg beleüvöltenek a kamerába, illetve az "operatőr" olyan "audiokommentárokat" nyomat, hogy a menyasszony anyukáját szívesen megcuccolná. Külön vicces a hivatásos, azaz a pénzért dolgozó kamerás is, aki profi cuccal érkezik és ahogy mondja: "mozi minőség lesz". Ez egy kifejezetten jó poén.
A vírus felbukkanását se bonyolították túl, de ez egyáltalán nem baj, mi több, ötletes volt, ahogy a nagybácsi elmeséli, hogy a klinikán megharapta egy kutya. Mert ennyi bőven elég. Ekkor már mindenki tisztában van vele, hogy melyik kutyáról is van szó. Továbbá igen, a kezdés időben megelőzi az "előzményeket", de aztán a végére utol is éri.
A tragédia villámgyorsan súlyt le, és sajnos nem is túl hitelesen. Most komolyan várakozó állásban állt 3-4 zombi (démon), hogy aztán egyszerre csaphassanak le? Persze a kettő óta tudjuk, hogy kvázi kollektív tudatuk van, de ez akkor is idétlen. Ekkor viszont jön a másik nagy poén, amikor a vőlegény nemes egyszerűséggel kikapja a kamerát a srác kezéből (amin keresztül eddig láttunk) és dühösen széttöri. Talán ez egy fajta reflexió lehetett arra, hogy a műfaj mennyire ellaposodott? Mindenesetre ez is tetszett. Innentől kezdve nagyjából szabad kamera állásokból mutatják nekünk az eseményeket. Időnként megspékelve a látványt biztonsági felvételekkel és egyéb kreatív megoldásokkal. A lényeg, hogy vége a korlátoknak, szabad a vásár! Sajnos, túlságosan is szabad.
Ugyanis ezúttal csak Plaza rendezett, a társa (Jaume Balagueró) valamiért már nem vett részt a produkcióban. Ezzel pedig olybá tűnik, hogy utóbbi volt a józanabb gondolkodású, mert ebben a filmben baromságot baromságra halmoznak.
Nem leszek túl szigorú. Van benne vicces baromság is, mint a "SpongyaJohn-nak" öltözött fickó, aki a gyerekeket szórakoztatja. Jogi problémák miatt nem lehetett SpongyaBob, csak egy kerek, narancssárga utánzat. Ezen elmosolyodtam. De akkor, amikor két szereplő lovagi páncélba bújik (!), hogy így védekezzenek a harapások elől... felsírtam. Ha ez egy olyan film lenne, amiről tudnám, hogy trash, talán még röhögtem is volna. Ez viszont papíron két komoly horror folytatása. Siralmas. Ráadásul ki sem használják rendesen, az egyikük rögtön meg is hal! Azonban nem ez az egyetlen dramaturgiai baki.
Itt basszus a zombik (démonok) random felbukkannak bárhol, mint egy rossz pc játékban! Ráadásul baromi gyorsan átalakulnak. Az "élőket" meg a készítők jóformán leszarják. Miért állították be a kamerás srácot főszereplőnek, ha a film felénél egyszerűen lepasszolják? Hova lett a nagy darab, mókás rokon, aki szinte az össze esküvői felvételben benne volt? Voltaképpen amint érdekessé válik egy karakter, azt vagy megölik, vagy eltűnik. Míg a házasok baromira érdektelenek. Már csak azért is, mert az őket alakító színészek is tehetségtelenek. Szerelmi száluk giccs a köbön. Meg azt sem értem, ha a benyögik, hogy a szenteltvíz hatásos ellenük, akkor MIÉRT NEM HASZNÁLJÁK?! Az is kérdőjel, hogy ha a tükörben látszódott a démon igazi alakja, akkor a kamerákon keresztül miért nem?
A végén pedig a fejem fogtam, Igazi mindfuck.
Az alkotóknak sikerült egy elődeiket megszégyenítő trash-t forgatniuk. Miért kellett ragaszkodni a franchise-hoz? A rendező miért nem élte ki perverz vágyát egy teljesen új filmmel? Akkor nem lennék ennyire csalódott és nem érezném magam becsapva. Komolyan, ha nem a [REC]-ről lenne szó, talán még élveztem is volna. Talán. A félelemkeltés viszont abszolút hibádzik. Nagyon kínos produkció, én szégyellem magam az alkotók helyett is.
Még valami: szerintetek is életképtelenségre utal, ha egy lecsavarozott padlórácsot egy felszerelt konyhában nem tudnak csavarhúzó nélkül kinyitni?
Friss kommentek