Ennek a vendégírásnak az a története, hogy a Facebook oldalunkon valaki "nyomasztó" filmet keresett, más valaki ezt ajánlotta, megint más valaki megírta. Értitek? :) Utóbbit varin-nak hívják és ezúton is köszönjük neki.
Megan is Missing (2011)
Rendezte: Micheal Goi
Mindig is szentül hittem benne, hogy egy jó filmhez nem kellenek dollármilliók, vagy zseniális technológia, csupán egy jó alapötlet. A Megan Is Missing című film alapötletét a kegyetlen valóság és a manapság egyre fenyegetőbb gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények adják. Sok felkavaró filmet láttam életemben, de a dobogó legfelsőbb fokát érdemelte ki ez a 85 percnyi depresszió.
A film két tizenéves jóbarát pár napját mutatja, akik egymásnak szöges ellentétei. Míg Megan egy rendkívül népszerű, amolyan mindenki kedvence lány, addig Amy egy visszafogott, jómódú családból származó 14 éves gyerek, aki szeretne kitörni a rendes szűzkislány szerepéből. Az első pár percben egy szép kis pofont kap a néző, hogy bizony hol is tart a mai fiatalság, és milyen is manapság egy tinibuli. Itt a rendező talán kicsit eltúlozta a dolgokat, ugyanis némi túlzással egy swingerparty hangulatát adta vissza a buli.
Talán a címből is kitalálható, hogy a fő cselekményszál Megan, majd később Amy eltűnése. Bizony, nagyon könnyű az internet nyújtotta névtelenség mögé bújni. Bárki megteheti, hogy letölt egy képet a világhálóról és egy csinos tizenéves lánynak, vagy egy jóképű húszéves srácnak adja ki magát. Naiv szereplőink is beleestek a csapdába. Megan eltűnése után Amy gondolatait egy saját magának készített dokumentumfilmben ismerhetjük meg, egészen addig, amíg…
A film cselekményéről sokkal többet nem is szeretnék elárulni, mivel természetesen ez nem a fantasztikus akciókról és a körömrágós pillanatokról szól, hanem a sokkról és kegyetlen valóságról. Először is fontosnak tartom megemlíteni, hogy nem semmi feladat lehetett a két főszereplőnek eljátszani a szerepüket. A filmben ugyan 14 éves lányokat alakítanak, de igazából szerencsére már 20-on felül vannak a színészek. A rendező a számomra eddig ismeretlen Michael Goi, akinek rendezőként nem sok említésre méltó munkája volt. Eddig többnyire cinematográfusként dolgozott, többnyire sorozatoknál. Az American Horror Story-n is munkálkodott, a lélektani hadviseléshez tehát megvolt az ihlete.
A film második fele amolyan found footage jelleget akar felvenni, aminek következtében egy kézikamera vágatlan felvételét láthatjuk az utolsó 15-20 percben. Természetesen a teljes filmben nincsenek komoly technikák. Kézikamera, videotelefon, webkamera és hírműsorok bemutatásán kívül nem láthatjuk máshogy a szereplőket, ami a hozzám hasonló áldokumentumfilm-fanatikusoknak mindenképpen pozitív dolog. És higgyétek el nekem, amint elkezdődik a filmben az utolsó szakasz és a kézikamerás részek, mindenki azt fogja kívánni, hogy bárcsak ilyen dolgok ne lennének a világban.
Jómagam nem kevés megrázkódtató és sokkoló horrorfilmet láttam. De ezekben majdnem mind olyan fantasztikus elemek vannak, amikről többnyire meg vagyunk győződve, hogy egyszerűen nem léteznek és könnyen túl is tesszük magunkat rajta. Azonban ez a film a valóságról szól, olyan dolgokról, amelyek bármikor megtörténhetnek és meg is történtek. És azt hiszem, nem leszek egyedül azzal az érzéssel, hogy ez után a film után, muszáj lesz betennem valami rajzfilmet, vagy vígjátékot, ami kicsit visszahoz abból a letargiából, amit a látottak okoztak.
Értékelés: 9/10
purga: Na végül én is megnéztem. Valóban nem rossz. Szépen felépített és egész hiteles is. Bár vannak benne felesleges jelenetek (pl. Amy videoblogja csak részben indokolt), összességében egész hatásos, megrázó. A vége kifejezetten nyomasztó, bár az ásós jelenet lehetett volna rövidebb is. Viszont vicces, hogy Amy karakterével sokkal jobban együtt lehet érezni, mi több, az "Amy is Missing" találóbb cím lehetett volna. Az én értékelésem 7/10, mert azért vannak benne idegesítő momentumok is.
Friss kommentek