Következzen egy igazi csemege a vasfüggöny innenső oldaláról.
Vámpír négy keréken - Upír z Feratu (1982)
Rendezte: Juraj Herz
Már pusztán a származása miatt felkeltette az érdeklődésemet, na de hogy a főszereplő egy vérszívó autó... ezt bizony látnom kellett. Sajnos azonban bármennyire izgalmasnak is hangzik, eléggé jellegtelen egy alkotás lett a végeredmény.
Ennek legfőbb oka az égbe kiáltó baromságok tucatjai. Már a kezdés agyzsibbasztó: egy mentőautó betegért igyekszik, közben szemtanúi lesznek egy sportkocsi által okozott balesetnek. Konkrétan felborul egy paradicsomokat szállító teherautó. Az orvos kiszáll és mit csinál? Szól a mögöttük állóknak, hogy forduljanak meg, mert beteghez sietnek!!! A szerencsétlen teherautó sofőr meg nagy ívben le van szarva! Utána kiderül, hogy a balesetért felelős autóversenyző nő hívta ki őket, majd kicsivel később váratlanul meg is hal. A dokink meg noha most látta életében először, és csak egy percet beszélt vele, de máris nyomozni kezd a rejtélyes halála miatt! Motiváció zéró.
De a logikátlanságoknak még nincs vége. Ugyanis főszereplőnk arra ébred, hogy egy vadidegen ébreszti a SAJÁT lakásában, hogy oldják meg közösen az ügyet!! Mi a **********?!! A derék doktor meg ahelyett, hogy kihívná a rendőrséget, vagy legalább tisztességesen kiverné a szart a betolakodójából, inkább szépen meghallgatja az őrült elméletét. Ami természetesen arról szól, hogy a kérdéses sportkocsi emberi vérrel üzemel, amit a gázpedálon keresztül kell adagolni. Ugyan semmi kézzel fogható bizonyítékot nem találnak erre, csak egy homályos kórboncnoki jelentést, de hamar tényként kezelik az egészet! Agyrém.
Igazán nem akarom az egész sztorit elmesélni, de muszáj még azt is kiemelnem, hogy utána magát a gépkocsit gyártó a cég, a Ferat (értitek, NosFERATu) kéri fel hősünket, hogy vizsgálja meg a konstrukciót és győződjön meg arról, hogy minden oké. Egy orvost!!
Na jó, többet nem mesélek, mert agyhúgykövet kapok. A cselekményvezetést súlyosbítják a baromi rossz vágások is. Van egy erotikus jelenet, ami azzal végződik, hogy széttörik egy vérrel teli befőttesüveg. Ami elég sok kérdést felvet, de ebből semmi se lesz! Mit kapunk helyette? Egy random álomjelenetet. Pff... De ez a következménytelenség végig kíséri az egész filmet. Baromi felületes. Viszont legalább nem unalmas, mindig történik valami. Ráadásként még két pár cicit is kapunk, lehet örülni. A lezárást meg kissé elsiették és "természetesen" minden logikát nélkülöz.
Mint az sejthető, igazából nem érezni a filmen, hogy ez most horror lenne. De még csak humorosnak sem mondhatnám, mert legalább ebbe az irányba elvihették volna a sztorit. Ami a témáját tekintve adta magát. Igaz, kapunk egyfajta társadalomkritikát arról, hogy az autóban ülve mennyire nem törődnek egymással az emberek, de ez is túl direkt. Képesek voltak egy teljesen kilógó jelenettel ezt belénk sulykolni, melynek keretében meghal egy nyugdíjas. Persze a korszakot ismerve azt is le lehetett szűrni, hogy a gonosz kapitalista Nyugat szó szerint az emberek vérét szívja... Kár, hogy ehhez egy már tíz éve legyártott Skodát használtak, a 110 R-t. Magáról az autóról egyébként itt bővebben is lehet olvasni.
A főszereplőt egyébként az az író-rendező Jiri Menzel alakítja, akinek (többek között) az itthon is nagy népszerűségnek örvendő Szigorúan ellenőrzött vonatok c. háborús vígjátékot köszönhetjük.
A rengeteg hibája ellenére egyszer azért érdemes megnézni, mert megvan az a fajta retro-feelingje, amit akkor érezhetünk, ha pl. egy Ötvös Csöpi filmet látunk. Van egy sajátos kelet-európai íze, amit csak a kvázi "sorstársaink" értékelhetnek igazán.
Külön köszönet illeti a Filmmúzeumot, amiért elhozta hozzánk ezt a ritkaságot. Még ilyet!
Friss kommentek