Mivel holnap már Szenteste, ezért vegyük mi is egy kicsit könnyedebbre a blogot. Következzen a két legabszurdabb horrorfilm a Karácsony téma keretében, ezeknél a filmeknél már központi szerepet kap.

Jack Frost (1997)

Rendezte: Michael Cooney

Szegény Cooney-nak csak ezt és ennek a folytatást sikerült rendeznie. Azonban íróként olyan filmeket köszönhetünk neki, mint pl. az Azonosság. Talán így járt mindenki a legjobban.

Jack Frost, mint olyan, az amerikaiaknál egy eléggé ismert mesekarakter. Ő alapvetően egy olyan hóember, akit egy varázskalap életre keltett. Ez köszön vissza egyébként az azonos című (nálunk Hóbarát néven futott) családi filmből is. De teljesen más kontextusban találkozhatunk vele a Télapu 3-ban is. A sok rajzfilmsorozatos utalásról pedig már ne is beszéljünk (Family Guy: Epic).

A lényeg, hogy itt a hóember nem más, mint egy genetikai baleset során létrejött élő hó, akinek a tudatát egy mániákus sorozatgyilkos adja. Kvázi olyan, mint a Homokember, aki mese szinten valójában ugyan úgy egy kedves lény, nem pedig egy őrült. Azonban alapvető különbség, hogy amíg ez utóbbi félelmetes, addig egy öldöklő hólényt nem lehet egyszerűen komolyan venni. Ezt a készítők is nagyon jól tudták, ezért igyekeztek az egészet viccesre kreálni, ez sajnos nem igazán jött össze. Pedig bárki megállapíthatja, hogy ebben lenne potenciál.

A történet rémegyszerű: a már létrejött mutáns gyilkosunk rászabadul egy hegyi kisvárosra, az emberek pedig meghalnak. A főszereplő pedig a sheriff, aki annak idején elég triviális módon kapta el, a még hús-vér pszichopatát. A bosszú pedig nem kétséges.

Ezt nem is ragoznám tovább, mert fordulatokra, jellemfejlődésre úgy sem számítunk, most meg mondom, hogy nem is fogunk kapni. De kinek is kellene? Hiszen itt pont az a lényeg, hogy semmit se kell komolyan venni, tudjuk, hogy ez egy baromság, de pont ezért nézzük. Ezért simán átsiklunk a gyatra technikai kivitelezésen, aminek a legnagyobb hátulütője pont maga Jack Frost megvalósítása. Nagyon gagyi, ZS-kategória rajongók megnyalják majd mind a tíz ujjukat. Az egész tiszta habszivacs, amikor meg megfog valamit, akkor érezzük, hogy a keze nem más, mint egy tepsi fogó kesztyű kitömve.

Egyébként az öldöklések egész kreatívak, a szánkóval való lefejezés mindent visz. Külön kiemelném Shannon Elizabethet, aki nekünk örökre csöcsvillantós Nadja marad az Amerikai Pitéből. Tudtommal ez volt az első igazi filmes szereplése. Egyébként ismerős lehet még a 13 Kísértetből is, ha csak a blog műfajából kellene említenem. Na őt meg szó szerint megrépázzák:)

A film tele van túlzásokkal és alapvető logikai buktatókkal is sajnos. Pl. amikor sheriffünk panaszkodik, hogy a városban csak neki van egy darab pisztolya. Holott tudjuk, hogy nem így van, hiszen ott van a fegyverboltos vazz. Azon meg már kár rágódnunk, hogy ha vízzé tud válni a lény(!), akkor hogy a fenébe alakul át a répája  és egyéb tartozéka is? Minazonáltal a cselekmény gördülékeny, nincsenek benne felesleges lelkizések (nem is állna jól), csak szörnyen rossz mellékszereplők.

Összegezve: egyszer megnézhető kis hülyeség. Poénnak jó, de sokkal többet is ki lehetett volna ebből hozni. Jack Frost beszólásai meg külön szánalmasak, abszolút nem viccesek.

Értékelés: 5/10

Mennyből az ördög - Santa's Slay (2005)

Rendezte: David Steiman

Maga az alapfelvetés, hogy a kedves Mikulás Karácsonykor egyszer csak bekattanjon, zseniális húzás. Mert itt nem egy olyan átlagemberről van szó, aki csak eljátssza, mint pl a Silent Night, Deady Night c. filmekben, nem kérem, tényleg maga a Télapó mészárol le mindenkit.

Persze a helyzet korántsem ilyen egyszerű: van hozzá egy remek háttértörténet, ami teljesen világossá teszi számunkra az egészet. Kissé bugyuta, de a maga logikájának mentén haladva elfogadjuk. Sokkal nagyobb probléma a filmmel az, hogy az e karakter nélküli jelenetek jelentős többsége nézhetetlen. A főszereplő párosunk (egy fiú meg egy lány, nahát) pedig kifejezetten irritáló. Apropó, a hölgy szerepét az az Emilie de Ravin alakítja, akivel már a Sziklák szeme remake-jében is láthattunk.

A helyszín egyébként itt is egy kisváros, de ennek most különösen nagy a jelentősége. Ugyanis ez a film mellesleg remek torz tükröt tart a karácsonyozók elé. Vagyis itt a többség álszent, az igazi horror átvitt értelemben nem a piros ruhás ürge ámokfutása, hanem az áldozatok viselkedése. Már a nyitójelentben egy abszolút irritáló családot látunk James Caan cameójával: mindenki acsarkodik egymással, bárgyú mosolyok, sokaknak ismerős lehet sajnos. De a kedvenceim egy későbbi jelenetben, az két elkényeztet vakarcs, akiknek a felrobbanása hatalmas öröm az átlagnéző számára. De ez a "Karácsonyszkepticizmus" végig kíséri az egész filmet. Igazából az elhunytakkal emiatt nem is tudunk együtt érezni, de talán ettől olyan szórakoztató.

Itt végre a poénok tudnak ütni, vannak jó beszólások is. Mondjuk az igaz, hogy az abszurditás néhol már fájóan gagyi és erőltetett volt. Na meg a szánkó repülésének kivitelezése is megérne egy misét. Mindezek hibák ellenére egy szórakoztató filmet kapunk, ami tökéletes is lenne, ha a "főhősünk" nem lenne olyan irritáló, hogy legszívesebben egy pulykacombbal csapnánk szét a fejét.

Érdekesség: A hazai DVD kiadása ugyan elég low-budget (sztereó hang, nuku extra), de a borítón a Geekz kritikája köszön ránk, hivatkozással. Ezt én szép eredménynek tartom és bevallom kicsit irigykedek is. Remélem engem egyszer is megtisztelnek majd ezzel:)

Értékelés: 6/10