Most, hogy egy kicsit csillapodnak a kedélyek a választások körül, ideje nekem is életjelet mutatnom magamról.
Mum & Dad (2008)
Rendezte: Steven Sheil
Először is had kezdjem a címnek a megmagyarázásával: gondolom mindenki emlékszik a kiváló humoros sorozatra, A csengetett Mylord?-ra. Az egyik állandó szereplője volt a kis árva Henry, aki arról volt híres, hogy szinte minden epizódban kapott egy maflást. Nos, olybá tűnik, hogy a lúzer fiatalemberből egy elhízott, erőszakos és perverz családfő lett a Mum & Dad nevű angol horrorban. Ő a leghitelesebb színész közöttük, ami nem is csoda, hiszen az egész stábból neki van a legnagyobb tapasztalata (beleértve a rendezőt is, akinek ez a második munkája).
A britek eddig is rengeteg minőségi filmmel árasztottak el bennünket, elég ha csak a Descent-re, vagy az Eden Lake-re gondolunk, persze a sort még folytathatnám. Most sincs másképp, talán majd csinálok egy összegzést róluk is.
A történet nincs igazán túlbonyolítva, voltaképpen ez egy sajátos torture porn. Eredetiségét annak köszönheti, hogy elsősorban nem a kínzásokra vagy az "ember anatómia megismertetésére" épül, hanem arra, hogy egy lánynak hogyan akarják megváltoztatni terrorral az identitását, személyiségét.
Az említett hölgy egy lengyel vendégmunkás, aki takarítóként próbál szerencsét Londonban. Persze a beilleszkedéshez szükség van barátokra, így szegényke rögtön lecsap az első kínálkozó lehetőségre, egy fura lány és még furább, ám roppant csendes bátyja személyében. Még aznap este rájön, hogy ezt megszívta és legközelebb majd kétszer is meggondolja, hogy kinek fogadja majd el a meghívását. Ugyanis nem elég, hogy a gyerekek nem hétköznapiak, de arra hazaérni, hogy az apukájuk egy nőt trancsíroz... majd szépen szexuális aktus folytat egy kivágott húsdarabbal. Szerencsénkre (?) nem sokat látunk belőle. Mire észhez tér, már ő is ki van kötözve, kiszolgáltatva az egész családnak.
Most jön a lényeg! Mert őt nem akarják megölni, hanem azt szeretnék, hogy ő is legyen a család tagja! Az ok? Anyuci szeretett volna még egy kislányt. Aztán ki is derül, hogy a testvérpárt is úgy "nevelték fel". Akik mintha megrekedtek volna a 14 évesek szintjén, úgy viselkednek. Na jó, inkább csak a csajszi. Kérdés: hogy veszel rá egy vadidegen embert, hogy mostantól az engedelmes gyermeked legyen, és úgy is tekintsen rád, mint az igazi szüleire? Sokkal több tisztelettel és alázattal? Nem! Testi és lelki fájdalommal! A csínytevőket a legtöbb helyen szokás szankcionálni, itt még inkább, ám a fenyítés ott kezdődik, hogy kötőtűvel átszúrják a "lurkó" hátát.
Többet a történetről nem szívesen írnék, pedig volna mit, de akkor mi marad a potenciális nézőknek? A legbetegebb részeit a filmnek meg már szándékosan nem írom le, egyes már így is biztosan kiakadhattak, pedig ha tudnák, hogy a családi háznak a padlásán mi van... (aki ezt kommentben leírja, moderálom).
A rendezés korrekt, úgy kivetni valót nem találtam benne. Egyedül talán a főszereplő lengyel áldozat karakterével nem vagyok kibékülve. mivel elképesztő ostobaságokat művel végig. De legalább nem kifejezetten szép. No nem egy rondaság, csak nem az a túlcicomázott nőstény, ami az amerikai produkciókra oly jellemző. Ez egy nagyon szimpatikus vonás, hiszen így közelebbinek, majd hogy nem elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy lehetnek ilyen emberek. Ha jobban belegondolunk, már a sajtónak hála találkozhattunk ilyenekkel, sajnos. Most had ne mondjak példákat, elég, ha csak egy bizonyos osztrák pincére (nem pincérre) emlékezünk... Az operatőri munka közepes, igazából lehetett volna jobb is, de nem annyira vészes.
Azonban végig hiányérzetem volt, ez pedig a hangulat hiányának róható fel. Nekem valahogy nem jött át, csak néhol izgultam és csak egyszer taglóztak le. Lehet, hogy már túlságosan is edzett vagyok ilyen téren? Nem tudom, de mindezek ellenére egy egész jó film, amit a műfaj kedvelőinek érdemes megnéznie. "Civilek" azonban kerüljék.
Értékelés: 7/10
Friss kommentek