Sokat gondolkodtam, hogy mi lenne megfelelő így április elsejére, valami ordas poén, hogy felcsigázlak titeket valami brutális horrorral, aztán kiderül, hogy csak egy Kiszel Tünde videó, vagy ilyesmi. Esetleg megváltoztatom rózsaszínre a dizájnt és kijelentem, hogy ezentúl csak is romantikus filmeket fogok elemezni. De ezek sablonosak lettek volna, úgy hogy íme egy "szimpla" filmajánló. Vicces és bárányok vannak benne, megalapozva a húsvéti hangulatot.

A bárányok harapnak - Black Sheep (2007)

Rendezte: Jonathan King

Azt, hogy Új-Zélandon jó filmeket lehet forgatni, azt Peter Jackson óta tudjuk (most elsősorban ugye a Hullajóra gondolok). Így nem meglepő, hogy a most következő darab is onnan származik. Hogy mekkora ökörség, azt már a cím is sugallja: igen, itt gyilkos bárányokról van szó!

A történetben persze előkerül egy génmanipulációs kísérlet, ami elszabadul, hála két lelkes állatvédőnek (amolyan "tipikus" hippik). Persze őket a jó szándék vezérli, sajnos valószínűleg nem látták a 28 nappal később c. eposzt, mert akkor tudnák, hogy kísérleti telephelyről nem szöktetünk állatokat. Az egyik kis korcs meg is harapja egyiküket, aki később, fokozatosan átalakul egy vérbáránnyá, vagy hogy is mondjam, olyan lénnyé, mint a farkasember, csak épp az illető nem legelészni fog, hanem emberekre vadászni. Igen, kissé bizarr.

De a hippi balszerencséje csak egy mellékszál! Itt az igazi gyilkosok maguk a bárányok,  akik szintén elkezdenek rátámadni akire csak tudnak, mivel elkapják ezt a fajta vírust. Ez pedig elég sok humornak a forrása. Igazából szerintem nem is kell magyarázkodnom, el lehet képzelni, ahogy csordában rátámadnak az ártatlan (?) emberekre. Ne zavarjon meg minket az a tény, hogy a gyomruk nem lenne képes feldolgozni a húst, vagy hogy eleve a fogaik nem erre lettek kitalálva. Ezeket szépen felejtsük el. Itt a humoron van szerencsére a hangsúly, ami sokszor abból fakad, hogy az alkotók direkt olyan kontextusba helyezik ezeket a kis pihe-puha lényeket, mintha valami mocsári rémek lennének, vagy bármi más, ami félelmet kelthet a nézőkben. Ettől lesz zseniális az egész.

Sajnos sokszor volt hiányérzetem, ráadásul ennél sokkal többet is ki lehetett volna hozni ebből az ötletből, de attól még a meglévő poénok ütnek rendesen. Technikailag is minden oké: kellőképpen brutális, ami remek kontrasztot teremt ezeknek az állatoknak a külsejével. Szóval amolyan vérben tocsogósra tessék számítani. Tehát hiába a téma, azért a gyerekekkel ne üljünk le megnézni.  Olyanok, mint a zene, az operatőri munka vagy a vágás, minden klappol. Jó a ritmusa is, nem torkollik unalomba, ugyanakkor hagy időt két geg között is, nehogy megfulladjunk a nevetéstől. Nem igazán találok rajta fogást, kivételesen.

Ez egy nagyon jó film, mindenkinek csak ajánlani tudom.

Értékelés: 9/10