Ezzel a bejegyzéssel már vagy kb. másfél éve tartozok. Restellem, de nem is nagyon hiányolta a nagy közönség:) Az első rész itt. Mivel ezek klasszikusok, és a többség úgyis látta és/vagy olvasta őket, ezért nyugodt szívvel fogok spoilerezni, előre is bocsánat.
Cujo (1983)
Rendezte: Lewis Teague
Egész hű a könyvhöz, igaz, nincs annyira túldramatizálva és a mellékszereplők problémái sincsenek annyira előtérbe helyezve. A történet igen egyszerű: egy bernáthegyit, Cujot, megharapja egy denevér, majd veszett lesz és mindenkire rátámad a lakóhelyének a környékén. Igazából ez így önmagában kevés lenne. A lényeg leginkább azon van, hogy egy anyuka, meg a kisfia milyen megpróbáltatásokon megy át. Tekintve, hogy egy autóban rekedve várják a segítséget, a tűző napon.
A könyvben izgalmasabb az egész történet, vászonra vetítve azonban nem lehetett sok mindent kihozni belőle. Már csak azért sem, mert az idő múlása papíron sokkal feszültséggel telibb, addig képkockákon ez baromi unalmas lehet. Jó, itt egész jól bántak az arányokkal, de ettől még nem egy sokszor nézős darab. Igazából szerintem nem is kellett volna erőltetni. Lényegi különbség, hogy a filmesek nem merték megölni a végén kissrácot, had legyen happy end...
Értékelés: 6/10
Christine (1983)
Rendezte: John Carpenter
Nem tudom, hogy Carpenter hogy volt képes ezt megrendezni, pláne a Halloween sikere után. Mindenesetre azzal minden elárulok, ha csak annyit írok, hogy a gyilkos egy autó. Igen, az. Könyvben ugyan nem olvastam, de valahogy nem is igazán hoz lázba a gondolat. Ugyanazt el lehet mondani, mint a Cujoról: ebből a történetből többet nem igazán lehetett kihozni, esetleg több gore-ral... Nem is értem, hogy a rendező miért nem nyúlt ehhez a primitív eszközhöz. Igazából erről többet nem is lehet írni, még csak nevetni se lehet rajta, annyira komolyra akarja magát venni a film. Ami szomorú, mert akár hogy is nézzük, egy újraéledő, kvázi zombi-autóról beszélünk. Na meg a belé szerelmesedett tulajdonosába. Ebből sehogy se lehet életképes filmet forgatni, ebbe is kár volt belekezdeni.
Értékelés: 3/10
A holtsáv - The Dead Zone (1983)
Rendezte: David Cronenberg
Igazából thriller, de szerintem itt a helye a felsorolásban, mivel egy egész jó filmről van szó. Azonban most is meg kell jegyeznem, hogy a könyv sokkal jobb, de ez ugye nem meglepő. A szereposztás parádés, hiszen az Oscar-díjas Christopher Walken kerül szembe a Golden Globe-díjas Martin Sheennel. A rendezésért pedig a bio-horror atyaúristene, David Cronenberg (A légy remake) a felelős.
A történet nagyjából ugyanaz, mint az írott változatban, csak sokkal egyszerűbb, rövidebb. Viszont. a filmből, ha jól emlékszem ki sem derült, hogy voltaképpen mi is az a holtsáv. Igazából csak annyi, hogy egy férfi kómába esik, csicsikál pár évet, mire felkel, látnoki képességekre tesz szert. Nem is bonyolítanám túl, a filmváltozat sem teszi.
Viszont két momentumban jobban tetszett: itt kapunk egy konkrét képet arról, ahogyan majd a szenátor jelöltünk hogyan fogja kirobbantani a következő világháborút. Igaz, ez elég sablonos lett, de sokkal jobb, mint utalgatni rá. A másik pedig a befejezése: itt ez a paréj öngyilkos is lesz a bukása miatt, amivel meg is könnyebbülünk.
Összességében nem egy rossz film, már ha nem ragaszkodunk az eredetihez. Érdemes megnézni, már csak a színészek miatt is.
Érdekesség: 2002-től indult belőle egy TV-sorozat, amit nálunk is vetítettek, igaz, annak már csak nyomokban volt köze az eredeti történethez, mondhatni szinte semmi. Azért a látomásokat szépen megcsinálták benne.
Értékelés: 7/10
A kukorica gyermekei - Children of the Corn (1984)
Rendezte: Fritz Kiersch
Ez megint csak egy borzasztó alkotás. Egy rövid novellából készült, ami már eleve felejthetőre sikerült. Azonban még így is szolgálhatott volna remek alapanyagként, de nem így lett. A történet még magában egész jó: egy csapat gyerek vallási szektát alapít, amiben nem lehetnek felnőttek. Ezt persze megfejelik azzal, hogy aki elér egy bizonyos kort, annak rituális keretek között kampec. Ja és a kukoricás mellett vannak. Persze aztán arra téved egy naiv házaspár, akiket majd jól megkergetnek. Kb. ennyi.
Először is: a színészek ritka pocsékok, hiteltelenek. Ez leginkább a gyerek vezérre vonatkozik, aki még a korosztályához is képest is alacsony és olyan kis "aranyoskás" feje van. Na már most egy ilyen szájából hallgatni, ahogy keménykedik... A legrosszabb pedig az, amikor a végén beleköltözik valami démon és paranormális erőkre tesz szert. Na onnantól ha lehet, még röhejesebb az egész. Nincs feszültség, vontatott, unalmas, egyhangú és persze röhejes. Még valami vicces gore-ra se számítsunk, az legalább emelt volna valamit a színvonalon
Sajnos ez a trágya még 5 részt megért, amik közül csak a 666-os (nagyon kreatív) részt láttam, amiben megmaradt ugyanez a törpe. Siralmas tákolmány szintén, egyedül az utolsó tíz perc volt valamiképpen izgalmas.
Értékelés: 1/10
Folyt. köv. majd valamikor, remélem nem kell majd arra is másfél évet várni:)
Friss kommentek