Először is kezdjük a személyes közlendővel, bár tudom úgyse érdekel senkit:)

Tehát, tudom, hogy nagyon régen és nagyon ritkán posztolok, de nagyon ritkán van erre időm. 23-án államvizsgázok, szóval addig nem hiszem, hogy írok, de ki tudja... Még egyszer bocsánatot kérek kedves olvasóimtól, akik naponta feljönnek abban a reményben, hogy új bejegyzést találnak. Na, de erről ennyit, lássuk a filmet.

Ja, még valami. Mostantól, ha tudok, minden filmajánlóhoz rakok be egy trailert az adott műről.

1408 (2007)

Rendezte: Mikael Håfström

A film egy Stephen King adaptáció. Ami már önmagában sokat elárulhat egy filmről. Többnyire kétféle King film létezik: a nagyon ótvar és a nagyon jó. Szerencsénkre, az 1408 ez utóbbi kategóriába tartozik. Mert mi baj lehet egy regényből (jelen esetben novellából) készített mozival? Az, hogy abszolút nem adja vissza a hangulatát, ez elég sok eddigi munkánál előfordult, mnt például a Tortúránál (Misery, 1990), amiben bár két kiváló színész játszott, a könyvhöz képest a történet csak egy könnyed mesécske. A jelen esetben érintett novellát ugyan még nem volt szerencsém elolvasni, de biztos, hogy megéri.

A történet elég egyszerű, helyenként néhány csavarral megspékelve. Főhősünk egy író (nahát, mint minden második King történetben...), akinek a foglalkozása az, hogy ellátogat kísértet gyanús helyekre. Vizsgálódik egy kicsit, majd megírja, hogy voltaképpen ezeken a helyszíneken nincsenek is szellemek, csak átverik a jónépet. Egyszóval, a fazon egy örök szkeptikus, de meg is van rá az oka - erre később persze fény derül. A lényeg, hogy elmegy egy olyan hotelszobába, amit senkinek se adnak ki. Az ok egyszerű: mert már 56-an haltak meg benne. A legtöbben közölük öngyilkosok lettek, alig egy óra elteltével.

Természetesen írónkat nem érdeklik a fényképes bizonyítékok, és az igazgató már-már térden állva való könyörgése sem. Nem, ő akkor is bemegy abba a szobába. Felmerül a kérdés, hogy közölünk ki a halál akarna akár csak 10 percet is eltölteni egy ilyen helyen? Engem még ha hat lóval húznának, akkor se. De nem is lenne horror-film, ha hősünk nem egy vakmerő hülye lenne ilyen értelemben.

Az elején még bizakodó, mármint, hogy tényleg átverés az egész, nem történik semmi. Azonban amint történik 1-2 érdekesebb jelenség, akkor sem adja fel elveit: biztos csak a szálloda személyzete teszi ezt vele... Hát nem. Aztán jön a rettegés, pánik, félelem, és mi sem maradunk adrenalin-löketek nélkül. Igaz, ezekből is többet ki lehetett volna hozni. Megmagyarázhatatlan jelenségek egész sora lesz úrrá a képernyőn, ahogy el is várnánk. Menet közben olyan hangulata lesz a történetnek, mintha a Tom Hanks-es Számkivetett Az Addams Family környezetében látnánk, csak persze humor nélkül. Na de a történetről ennyi elég is, nem fogok spoilerezni. Amúgy sem szokásom.

A kivitelezés nagyon jól sikerült: az operatőri munka tökéletes, nagyon jó szögeket találtak el, nagyon szép képsorok sikerültek. A színezés párját ritkítja. A hangok lehettek volna jobbak is. Ez számomra hiányosság, hiszen elvégre egy kísértetes történetről van szó, és mi lehet rémisztőbb, mint például egy kis suttogás a sötét szobából, vagy ilyesmi? Na mindegy. A rendezés is korrekt, logikai buktatót nem találtam, talán ha még egyszer megnézném, hehe. A főszereplő John Cusack pedig hozta a szokásos színésztehetségét, nem lehet rá panasz. Ami meg egyszerűen dühít, az az, hogy jó PR fogásként főszereplőnek hirdették Samuel L. Jacksont is, ami pedig egyáltalán nem igaz.

Összességében ez egy jó film, érdemes megnézni.

Értékelés: 8/10